Barni rákapott az evésre és most már éjszakánként is 3 óránként ébredünk. Amikor ez csak az evésről szól, azzal semmi baj nincs, de mikor ez egy beszélgetős partyba csap át, ami 2 órán át tart…akkor azért elkeseredem. Az éjjel már azon gondolkodtam, előveszem a kártyát és megtanítom az én kicsi fiamat valamire, mert úgy sokkal izgalmasabb lenne, mint sétálgatni az éj leple alatt..- csak hát az a baj, én sem vagyok egy kártyázós zseni. Így marad a séta és a remény hogy elérem a mostanság kitűzött életcélomat…aludni 3 órát egyhuzamban. Reggelente már velem alszik és így fordulhatott elő, hogy az én lánykám mint egy lesifotós készíti a képeket rólunk.
De mindez nem számit, hisz boldog napokat élek meg mostanság, de a képek azt hiszem magukért beszélnek…
Utolsó kommentek