Ismét közeledik a Karácsony, ami az idén azért különleges, mert Barninak ez az ELSŐ karácsonya. Tegnap a helyére kerültek a ház díszei, az ablakokban lévő világítós télapó is megtalálta a helyét, aminek Barnabás csillogó szempárral örült és a házban ismét, mint minden évben ilyenkor, fahéj illata érződik. Nagyon szeretem a Karácsonyt, mert ilyenkor különleges szeretet, összetartozás és gondoskodás érezhető mindenhol, amerre csak megyek és BF-el ellentétben nagyon szeretem az ajándékozást, azt, hogy ilyenkor meglephetem azokat akiket szeretek, és hát mit tagadjam, még én is izgatottan várom mi vár rám a fa alatt??

Idén, mint minden évben a 3 napot megpróbáljuk intenzíven, de mégis pihentetően eltölteni. Így 24-én mi négyen ünneplünk itthon, a másik két nap egyikén pedig BF szüleihez, majd az én Apukámhoz megyünk. A Karácsony azért is különleges, mert ilyenkor BF napokon keresztül velünk van, és ez olyan ritkán fordul elő..

A decemberi hangulatunkat bearanyozza a hó ropogása és az egyik kedvencem ilyenkor a hó fedte háztetőnk és ahogyan Kifli óvatosan szaglássza a havat, gondosan figyelve arra, hogy a nózija ne érjen hozzá ehhez a fehér különlegességhez. Amanda is épitett egy igazi örző védő embert a kertünkbe..A napokban tettünk egy nagy sétát és megörökítettük a környék szépségeit, ahogyan a napocska éppen komoly harcot vívott, a hóval, mert míg az egyik maradni akart, a másik mindent megtett a távozásáért…és hogy ki győzött….? Egyenlőre minden maradt hófehérben……

 

Kifli viszont megtartva a megfelelő távolságot, teljesen komolyan vette az örző-védő szerepét és hiába kértem , rám se nézett, csak előre meredve gondolta..." az én feladatom most az öcsém védelmezése, nem tud még Anya sem ebből kizökkenteni.." :-)