Ismét ősz lett..

Barni már 2,5 éves. Kiegyensúlyozott, boldog kisfiú. Ahogy figyelem, nagyon vegyesen örökölt tőlünk külső és belső tulajdonságokat. Mániás, (vagy ha másképp szeretnék fogalmazni: ragaszkodik a kialakult dolgaihoz.) mint az apukája. Nem mindegy melyik székben kapja a kakaót, hogy kapja meg a fogkeféjét, egy lépést sem hajlandó menni kikötött cipőfűzővel..de magamai is látom benne. Beszél reggeltől estig, nagyon könnyen alakit ki kapcsolatokat és bár én internetfüggő vagyok, ő egy picit mesefüggő.

Nagyon kedves, bújós kisfiú, reggelente ő szokott kelteni..puszikkal, simogatással..Apa meg csak irigykedik, mert Ő addigra már dolgozni megy.

Most épp Papa imádós időszaka van, talán mert a Papánál mindent lehet. :-)

Igyekszem ezentúl irni a blogomat, hogy majd amikor felnő, legyen amit olvashat.

Amanda már volt táborozni, még most megy 1 hétre a barátnőmékhez, majd ismét egy tábor.

De íme jó sok kép….kárpótlásul… :-)

Barni nagyon komolyan

Na azért általában ilyen...

Apával pancsi

Jaj, ez az Apa mindig viccelődik...

Gyönyörű Amanda

Anna barátnőnk esküvőjén, végre együtt  a család

Én már úgy emlékszem amióta élek, Michael Jackson része a világnak. Az én világomnak biztosan. Az ő zenéjén nőttem fel, a tini korom róla szólt, küldözgettem neki ajándékokat, leveleket, mert akkor úgy éreztem, ő az életem része. Ma sincs ez másképpen, mert Michael Jackson zenéje megérint amikor csak hallom. Az ő zenéje szól, ha valaki a telefonomon keres, ha a kocsimmal megyek valahova, de ami ennél is fontosabb Michael Jackson egy darabkája a szivemnek és most elvesztettem. A világ pedig elveszitett egy remek embert, énekest , táncost és hiszem, hogy a mai napon meghalt a zene is. Órák óta azon gondolkodom, mi történik a világban és miért veszitünk el példaképnek való embereket. Miért nem láthatja már a fiam, milyen egy igazán nagy sztár, olyasvalaki aki talán nem tudta követni a világ változásait, de jó ember volt!! Különleges !

Apukámnak köszönhetem életem legmeghatározóbb élményeit. Michael Jackson háza előtt állhattam, láthattam hol lakik és 14 évesen részt vehettem egy olyan  koncerten, amit soha nem fogok elfelejteni. Mint ahogyan őt sem, mert kétség nélkül ő volt a pop királya !Remélem végre megtalálja az igazi boldogságot!

Soha nem felejtelek el, ISTEN VELED MICHAEL!

Barnabás mellett egyszerűen képtelenség unatkozni. Reggel 7 órakor óramű pontossággal ébred és egész nap képes pörögni. Általában 1 óránál többet nem alszik napközben, de ahogy én látom, még akkor sem lazul el, mert felhúzott lábakkal alszik. :-) Az éjszaka viszont a tökéletes pihenés jegyében telik. Este 8-tól, a már említett 7 óráig. Az elmúlt napokban egyre bátrabban, olykor elfelejtve azt, hogy :”nem is tudok járni”, indult el egyik helyről a másik felé…és ha ez elég közel(4-5 lépésnyire volt) oda is ért biztonsággal. Ma viszont úgy döntött, eleget gyakorolta ezt Anyáék kezét fogva és megkímélve szüleit a további görnyedéstől..

Mostanában Barnabás jóvoltából rengeteg időt töltünk a kertben. Barni egész nap képes jönni-menni, kavicsokat szedegetni, vizezni( ahol csak lehet)..de legfőképpen megszökni. :-)

A kertben lakókat sikerült lencsevégre kapnom...:

Egy jól ismert társ...

Egy szerelmespár...

Magányosan, de különlegesen, mert Ő egy albinó rigó!!

Az elmúlt egy hónapban nagyon sok dolog történt, Barnival, és velem is.

Jöhet a vallomás, miért hiányzunk a blogok világából...

Anya iskolába jár, ezért komoly időhiányban szenved, de ez nem is olyan érdekes mint például az, hogy Barni milyen sokat fejlődött az elmúlt hónapban.Lássuk...

Megismeri azt, akit szeret. Apának nagyon tud örülni amikor hazaér, de Amandáért is rajong. Na és persze Amanda barátnőiért, akik jönnek és Barni mindenkinek integet, de még akkor is, ha nem mondjuk neki. Egész nap dumál és rosszalkodik, minden érdekli ami tilos.
Imádja a kertet, a kertben mászni szuper dolog, megfogdosni mindent, jó koszosnak lenni, Kiflit üldözni és kinevetni. A járás még várat magára, legalábbis egyedül. Az uszodában mindig dicsérik, imádja a vizet (úszásra)mert inni sajnos egyáltalán nem issza meg. Mindent megeszik, szereti a hasát. Képek, melyek mindent elmesélnek..

Amanda és Barni

Barnival

Nagyon nagy a szerelem

Nagyon boldog...

Apát nagyon lehet szeretni

Meglógtam a kertbe...

Az autó nagyon nagy kedvenc...

Mondtam én... :-)

Barni szülinapján Sopronba utaztunk. Amikor eljött a pillanat, és Barni 1 éves lett, mi épp a medencében voltunk. Mindenki megpuszilgatta őt, Anya meghatódott, nagyon szép pillanat volt. A hétvége szuper volt, az esti vacsi után  a fiúk kaptak meglepi tortát és a zenekar eljátszotta nekik a Boldog szülinapos számot. Barninak is különleges élményben volt része, ugyanis egy egész szelet tortát kapott, amit kézzel fogyasztott el. Barni motortozott, bemászott a szekrényekbe( ez nagyon jó móka volt).

A következő hétvége szombatján vendégül láttuk a családot, amire ebéddel készültünk. Mindenki jól érezte magát. Erre a napra répatortát készítettem. Vasárnap pedig eljött az ideje az ELSŐ babazsúrnak, amikor is sorra érkeztek a barátnők és egy cimbi. ( ő mivel még nagyon pici, végig aludt. :-) ) Heléna, Jázmin, Dorina..A nappalink átalakult egy kisebb dühöngővé, a gyerekek játszottak, a felnőttek ettek-ittak, beszélgettek. Mi nagyon jól éreztük magunkat, olyan jó volt mindenkit együtt látni.

Jöjjön mindez képekben:

Tudom, tudom kicsit eltűntünk, de olyan gyorsan telnek a napok, hogy egész egyszerűen nincs időm írni.

Az egyik hétvégén Lengyelországban jártunk , egy csodaszép helyen ahol még annál is több hó volt mint nálunk!! Nagy baráti társasággal utaztunk , így egy egész villa a miénk lehetett. A táj gyönyörű, a kiszolgálás szuper, igazán jól éreztük magunkat.

Barni nagyon szerencsés mert remek barátnői vannak. Mindegyik szereti, imádja , puszilgatja és most már édesen tudnak együtt játszani. 

Tartozom egy beszámolóval, már csak azért is, mert ki nem hagynám, életem egyik legizgibb programjáról a tudósítást. Történt ez még decemberben amikor is a terhességem alatt kapott barlangászós kupont használtam fel. Eljött velem Amanda, az unokatesója és Edina fia, Bence na és persze Edina barátnőmet sem tudtuk lerázni.. . akiről majd egyszer írok egy külön posztot..na nem azért mert megérdemli.. :-)

A túra pontosan ilyen volt, szűk helyeken kellett követnünk a vezetőnket...leirattalan a barlangban lévő hangulat , a sötétség és az a hihetetlen csend, amiről azt gondoltam idáig, nem is létezik.. Szilárdnak köszönhetően kaptunk pár fényképet is és egy csodálatos élménnyel is gazdagodtunk. Nemsokára ismétlés

Milyen gyorsan telik az idő, ugye? 11 hónapja itt vagy velünk, és előtte eltöltöttél csak velem 9 hónapot. Vigyáztam rád, és ezt teszem most is, nap mint nap. Szeretlek tiszta szivemből, szeretem ahogyan rám mosolyogsz, ahogyan hozzám bújsz és a vállamra hajtod a kis buksid...

A világ egyik legértékesebb pillanata az, amikor puszit kapok tőled, amikor érzem a szereteted. Amikor a Mamidnál hagylak és megérkezek, amint belépek az ajtón és meghallod a hangom, mosolyogsz és alig várod, hogy megérintselek..tudom, érzem...

Amikor ezeket a sorokat olvasni fogod, már nagyfiú leszel, és nekem nagyon fog hiányozni ez az édes, kedves pici fiú...de remélem majd akkor is ülsz néha Anya ölében amikor 180 cmes leszel...mert Anya örökké szeretni fog, napról napra egyre jobban....

Én is nagyon szivesen vettem ezt a játékot, mert érdekes dolgokra bukkantam...

Horoszkópja:  HALAK

- Barni születése pillanatában jelent meg:

Minden év januárjában a környékbeli iskolák megrendezik a vers és prózamondó versenyeket, ahol több korosztály szerint értékelik őket. Az idén sem volt ez másképp. Amanda természetesen mindig résztvevője ezeknek a megmérettetéseknek. Az idei évben az 5.-6. osztályos kategóriában indult. Az iskolai verseny után, amelyen 1 helyezett lett, nagy izgalommal készültünk a mai napra, mikor is sor került a területi versenyre. Fábián Zoltán a névadója ennek a versenynek. Ide a környékbeli iskolák első és második helyezettjei érkeznek. A mai napra is egy különleges lány meséjével készültünk, aki a meséin keresztül már nagyon sokat adott nekünk és akinek hálásak vagyunk, mert olyan kedves, szórakoztató mesékkel kápráztat minket el…Amanda pedig utánozhatatlan tehetséggel adja elő ezeket. Büszkén ültünk ott ma is és nem hiába. Amanda ugyanis most is első helyezett lett. Büszke vagyok, mert már ismerik a nevét, a gyerekek és a felnőttek egyaránt kíváncsiak rá.. Ő pedig hihetetlen lazasággal és tiszta szívből csinálja azt, amihez a világon a legjobban ért... Elragadni az embereket ebből a világból, valahová… oda, ahová ő szeretné…

Köszönöm kislányom a büszke perceket!!

Évekkel ezelőtt (még  BF előtt) megfogalmazódott bennem a vágy, milyen legyen majd az a férfi, akit majd életem párjának választok.

.....itt felsorolhatnék egy csomó klasszikus dolgot(amire minden nő vágyik)...de én két dologra igazán vágytam...okos legyen és kopasz.

Évekig keresgéltem, kopaszt még csak-csak találtam, meg okost is, de együtt.. valahogy nem sikerült.. ezután ismertem meg a férjemet..

Amikor Barni a pocakomban volt, sokszor ábrándoztam arról, milyen lesz., egy dologban biztos voltam: kopasz lesz , mint az édesapja.

Ma reggel különleges napra ébredtünk, bár én hiába mondogattam a kisfiamnak, ő még nem értette mi fog történni...

"aztán Anya jött a fényképezőjével.. majd öltöztünk, elmentünk egy fura helyre, azután Anya újra fotózott ééééééééés azóta mindenki kopasznak hiv, Apa lelkendezett, mikor este hazaérkezett..

Tehát így festett reggel...

és így az esti fürdésnél...

az én kis álom pasim

 Úgy tűnik ez valóban 3 napos láz volt. Jött, és 3 nap múlva tovább is állt....Ha már az állásnál tartunk, nagy dolog történt....Hetek óta tanulási időszak van nálunk,ugyanis bár mászni még nem tud, de felállni már igen, a nappaliban, a konyhában , a lábunkba kapaszkodva, a játékokba csimpaszkodva(amikkel aztán együtt felborulni már nem olyan vicces)..de alvás után az ágyban egészen szombatig, fekve , (illetve mostanság már fejen állva) várt…DE szombat reggel, (persze Anyának pont azon a szombat reggelen kellett elmennie valahova) Apát állva várta az ágyában…

Barni szombat éjjel belázasodott és azóta kitaróan nagyon magas láza van.Ma látta a doktornénije, aki látszólag mindent rendben talált, csak hát ez a fránya láz ne lenne...

Talán fogzás, talán valami más...várunk és készülök az újabb éjszakázásra.

Gyógyulj meg kisfiam!!

 2008 Karácsonya békében és csendesen telt el. Hetekkel az ünnep előtt feldíszítettük a házat és számoltuk a napokat. Legalábbis Ami és Én. BF valószínűleg a háta közepére sem kívánta ezt az egészet, de azért lelkesen készült( mint utólag kiderült). Én minden évben nagy izgalommal várom, hogy sikerült az ajándékok kiválasztása, mennyire sikerült eltalálnom szeretteim vágyait. BF mindig a legnehezebb falat, mert neki saját elmondása szerint : SOHA, semmire nincs szüksége...de azért én mindig találok neki valami szívéhez kedveset. Az idei évben ruhákkal láttam el, meg is jegyezte, hogy akár piacra is dobhatnám...:-)

Amanda kapott ruhákat, könyveket,sok-sok apróságot de mivel egyre többet ül (fél hivatalosan a számítógépe előtt, )ezért kapott egy monitort. Ez volt az ő  nagy ajándéka..

24-én Apu volt nálunk, együtt ebédeltünk, majd mint minden évben 4 óra felé , sétálni mentünk.. mire visszértűnk a Jézuska itt volt nálunk, telis tele minden ajándékokkal éééééééés, mint minden évben most is felkapcsolta a házban az összes villanyt.

Volt nagy ajándékbontás, öröm az arcokon és papírgyűrögetés Barninak.

25-én BF szüleinél voltunk. Ott kapta Barni ezt a nagy dömpert.

26-án pedig a barátaink látogattak el hozzánk...aztán volt itt találka ezen a héten szeretett Helénánkkal, Andiékkal, Gabiékkal és Amanda régi tanító nénije is invitált, így náluk is eltöltöttünk egy szép délutánt.

Tehát volt itt sürgés-forgás, főzés és készülődés, ajándékok kocsiba be és ki, mig elérkezett a Szilveszter, ami szintén egy babás barátunknál telt, kockázással, beszélgetéssel, egyszerűen..nyugisan...elérkezett a január elseje, amikor is BF lelkesen elfogadta a barátaink invitálását Visegrádra szánkózni..én ellenálltam, mert azt gondoltam túl hideg van..azért elmentünk, de Barni 20 perc után jégcsappá fagyott , így hazajöttünk olvadni.

Összefoglalva, csodás volt ez a pár nap, köszönjük a Jézuskának a sok szép ajándékot, minden szuper volt , mégis egy dolgot kiemelnék...

APA először volt velünk ilyen sokat itthon, kaptunk tőle sok szép percet, szeretetet, és ami a legfontosabb.. ezek az együtt töltött napok olyan közel hozták egymáshoz APÁT és FIÁT, ami mindennél többet ér....

EZ az ajándék viszont Barnabás felirattal várt minket a fa alatt....

Nem, nem ezt az ajándékot nem Barnabásnak hozta a Jézuska, de ha már ott volt kipróbáltuk. mit kipróbáltuk...több kanyart is mentünk...

A Jézuska az idén nagyon kedves volt, a fa alatt szépséges ajándékok vártak mindenkit és én mire bukkantam..egy gyönyörű boritékra, amiben Amanda ajándéka rejtőzött..egy kis történet tőle:

Hamarosan eljött a csoda, Anya kilépett az ajtón egy pinduri kisfiúval. Alig tudtam megszólalni. Ezt a pillanatot vártam egész életemben. Sajnos csak egy kicsit láthattam, mert be kellett menniük a szobájukba, mi pedig hazajöttünk és vártuk a hívást, hogy mikor mehetünk. Többször is voltunk bent Anyánál és Barninál. Nemsokára hazajöttek és mi készítettünk Apával egy hatalmas feliratot, hogy „jó, hogy itthon vagytok!!” Itthon óvtuk, védtük, dédelgettük Barnit. Lassan felfedezte a játékokat és a hangokat. Nagyon sokat játszottam és játszok Barnival. Amikor már kicsit nagyobb lett, akkor mindig a nagykádban fürdött. Jobban mondva fürödtünk, és még most is. Barni valahányszor meghallja hogy:” pancsi”, egészen extázisba jön, vagy azt, hogy: „kaja”, te úristen le sem lehet állítani. Barni, ugye most 9 hónapos és annyira szép és okos. Ezt nem csak a testvéri szeretet mondja, hanem , tényleg szép, nem?

 

Kifli jól megijesztett, de a doktorbácsija gondoskodásának köszönhetően, ma már elmondhatom, szuperul van és ismét állandó rosszalkodáson töri a fejét...