Különleges barátság a miénk, hiszen abban a modern világban kezdődött, aminek az a neve: internet. Egy olyan fórumon találkoztunk, ahol mindenkinek egy cél lebegett a szeme előtt: BABA! Egy ilyen helyen az ember hetekig-hónapokig tapogatózik vajon ki lesz az, akivel több lesz ez, mint egy internetes barátság. Azt hiszem az első topic találkán, mindketten tudtuk,mi ezentúl nagyon jó barátnők leszünk. Így is lett! Nagyon sok hasonlóság van köztünk, persze mások vagyunk, de egymást feltétel nélkül szeretjük azóta is. Nagy örömömre férjeink is megkedvelték egymást.
Amikor közeledett az esküvőnk, talán sokan csodálkoztak, de én azt éreztem, Ingridet szeretném magam mellett tudni, ő lesz az én esküvői tanúm. Talán nem véletlen, hogy ott voltam mikor Ingrid megtudta a nagy hírt, hogy Heléna úton van, és akkor is vele voltam, amikor 9 hónap múlva Heléna megérkezett erre a világra. Én láttam őt először, láttam, ahogyan kibújik a pici kis feje, ahogyan először csodálkozik rá arra, van élet anyuci hasán kívűl is. Olyan élménnyel lettem gazdagabb azon a napon, amiért örökké hálás leszek neki.
Ingrid hősként viselkedett a szülés alatt, igazán nem nehezítette meg a helyzetemet, pedig volt bennem némi félelem. Akkor már Barni itt volt a pocakomban és aggódtam mi lesz, ha nagyon fog szenvedni, ha majd hisztis lesz, akkor hogy fogok majd én szülni? De ő igazán remekül viselkedett akkor is és a szülés után is. Nagyon gyorsan beletanult az anyaszerepbe, Heléna igazán boldog lehet, hogy ilyen anyukája van./az apukájával sem lehet gondja. :-)/Ahogy már korábban írtam, Ingrid is velem volt mikor megtudtam a hírt, hogy a mi babánk is megtalálta a felénk vezető utat. Száz szónak is egy a vége, hálás vagyok a sorsnak a barátnőmért! (itt szeretném megjegyezni ő a blogom főszerkesztője, az én nagy segítségem!!)


Utolsó kommentek