Elment tőlünk, itt hagyott egy szó nélkül. Ezt nem vártam tőle, mert idáig igenis jól tartottuk, befogadtuk, szerettük…Legalább tudnám miért. ? Talán csak nem szereti Barni növekvő fogacskáit, talán új barátot keresett… Keresem a választ, közben meg iszonyatosan sajnálom Barnit, aki éjszakázik valamiért, valamiért, ami biztosan nem jó neki. Remélem hamar túl leszünk ezen, és nemsokára már egy fogacskával több lesz itthon.
KIRÁNDULNI VOLTUNK
A hétvégén Barni időzött egy kicsit a Mamijánál, aki nagyon meg volt vele elégedve, dicsérte, mert olyan jó kisfiú volt. Hát igen Barni napok óta édesen eljátszik egyedül, már pakolgat a játékos ládájából, felfedezi a játékait és mindeközben mosolyog és mosolyog. Már nem kell nekünk mosolygásra bírni, mert elég csak meglátnia és máris jár keze lába, a szája pedig hatalmas mosollyal köszöni meg a jelenlétünket. Igazán édes.
Visszatérve, vasárnap Andiékkal kirándulni mentünk. Az uticél szinte mindegy volt, Amandának csak egy kívánság volt: izgi legyen. A kirándulás végén kb. 8 km-t tudtunk magunk mögött, aminek a nagy része vagy olyan emelkedő volt amit csak kézzel kapaszkodva tudtunk megtenni, miközben jó párszor újra kellett inditani a szívünket, a másik fele pedig a visszaút volt, ami a hátsó felünkön történt... Tehát igaz volt a mondás, ahová egyszer fel mentünk, onnan le is kellett jönni.
Délelőtt 10-kor indultunk és 17.00 –ra értünk vissza..amikor is már megint szembesültem két dologgal:
- Szuper csinin felöltöztem, csak két baj volt -a sportcipőm, inkább való a
Plazakba való shoppinghoz, mint kirándulni, a nadrágomat még nyugodtan félre tehetem egy kis időre, vagy legalábbis nem veszem fel olyan helyre, ahol 15 cm-nél magasabbra kell emelni a lábam, ugyanis ha a naci nem legtutibb streccs anyagból készül, akkor akadhatnak problémák… - Rám férne némi cardio edzés…no comment.!!
A kirándulás viszont szuperul sikeredett, a gyerekek jobban bírták mint mi, pedig Andi aggódott a fiáért, aki még csak ovis, de szégyen nem szégyen, talán jobban bírta nálunk…a kirándulás végén pedig megkaptam a lányomtól azt a mondatot, amiért érdemes volt csúsznom, másznom és kiköpni a tüdőmet…” NA, EZ IZGI VOLT!!!!!”
Utolsó kommentek